Intézménymutató:
Kolozsvari Ortodox Ersekseg/Egyhaz
1995. október 5.
Bartolemeu Anania kolozsvári ortodox érsek nem ragaszkodik az Avram Iancu utcai diákmenza /hajdani diákotthon/ falára elhelyezett emléktábla általa fogalmazott teljes szövegéhez, bár az szerinte a valóságot tükrözi. Vita folyt az ortodox érsekség, a városháza és a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége között az 1946. máj. 28-29-én a diákotthonban történtek 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. Ezen a napon ugyanis az akkori Dermata /Herbák János, később Clujana/ bőrgyár munkásai megostromolták a román diákotthont, hogy véget vessenek a város magyar lakosságát terrorizáló és egyben a berendezkedő kommunista hatalmat támadó román diákcselekményeknek. A mostani érsek egyik vezére volt az akkori magyargyűlölő diákságnak és egyik kezdeményezője a megemlékezést szervező "Diáknemzedék-1946" Akadémiai Csoport nevű szervezetnek. A főpap által megfogalmazott változat: "E diákotthonra zúdult a "nép- és osztályidegenek" gyűlölete 1946. május 28-29-én éjszakáján, és innen indult ki a kolozsvári egyetemi diákság tiltakozó sztrájkja a revizionista magyar sovinizmus és a kommunista ateizmus ellen". /Uszító főpap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1997. június 2.
A máj. 29-i városi tanácsülésen a kolozsvári tanácsosok többsége leszavazta az ortodox érsekség Főtérre tervezett templomépítési kérelmét. Az Adevarul de Cluj ezzel szemben azt írja, hogy a kérdésben való döntést az e heti tanácskozásra halasztották. A Szabadság szerint az éles vitában az RMDSZ-es tanácsosoknak nem is kellett különösebben részt venniük, mivel "kellemes meglepetésként a parasztpárti és a liberális kollégáik a leghatározottabban kiálltak a város jelképéül szolgáló Főtér klasszikus arculatának a megőrzéséért". A tanácsosok hangsúlyozták, hogy minden ilyen durva beavatkozás sem szakmai-építészeti szempontból, sem a lakosság jó együttélése szempontjából sosem képzelhető el. A polgármester kifejtette, hogy ameddig tisztségben marad, nem mond le a tervről. A Stirea megemlíti, hogy a parasztpárti és liberális tanácsosok javasolták Funarnak, hogy "építtessen a Főtéren egy dák szenthelyet, egy zsinagógát, egy mecsetet és emeltessen magának egy lovas mellszobrot". A lap megemlíti a polgármester kijelentését, miszerint a tanácsosok az RMDSZ parancsára szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2007. szeptember 6.
A kolozsvári ortodox püspökség Renasterea című folyóiratának 2007/7-8-as száma „Vatikáni dokumentum az ortodox egyházra vonatkozóan“ címmel cikket közölt a Szentszék Hittudományi Kongregációjának ez év júniusában közzétett dokumentumáról, amelyet XVI. Benedek pápa hagyott jóvá. A cikk tárgyilagos hangnemben, ismertette a dokumentumot, megállapítva: „A szöveg, amely rendkívül fontos a teológiai párbeszédet érintő katolikus álláspontot illetően, irányadó a jövőben az ortodox-katolikus párbeszéd napirendjén szereplő témák megközelítése szempontjából”. Azzal kapcsolatos, hogyan él tovább a Krisztus alapította egyház a világban, a dokumentum szerint „ez a világban létrehozott és megszervezett egyház a katolikus egyházban él tovább, amelyet Péter utódja, valamint a vele egyazon közösségben élő püspökök vezetnek”. Ami az ortodox egyházat illeti, a dokumentum elismeri, hogy Krisztus abban is jelen van a szentség és az igazság elemeivel, mindamellett híjával van az egyházi teljességnek, ami annyit jelent, hogy sajátos, nem pedig egyetemes egyház. /Horváth Andor: Egyházak elsőbbsége. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2009. március 25.
Kolozsváron a tanács kétmillió lejt szavazott meg az U FC klubnak, kevesebbet, másfél milliót a kolozsvári egyházaknak – ebből egymillió az ortodoxnak –, továbbá 180 ezer lejt rászorulóknak húsvéti segélyre. Az egyházak a hívek számaránya alapján részesülnek az összegből. Eszerint az ortodox egyház egymillió, a görög-katolikus 100 ezer, a római katolikus 90 ezer, a református 183 ezer, az unitárius egyház 31,9 ezer, a lutheránus egyház 2250, a zsidó hitközség pedig 1050 lejt kap. A pénzt a templomok és egyházi épületek restaurálási munkálataira, új épületek felépítésére, illetve egyházi rendezvények költségeinek fedezésére kell fordítaniuk a kedvezményezetteknek. /Jakab Judit: Több pénzt kapott az U FC, mint a kolozsvári egyházak összesen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2009. május 29.
A Bussines Standard pénzügyi szakemberei szerint az ortodox egyház Románia egyik legjobban virágzó „vállalkozásának” számít. Évi bevétele mintegy 90 millió euró körül mozog. Ennek jelentős részét az állam biztosítja, illetve az egyház saját gazdasági tevékenysége által teremti elő. Az erdészek és ingatlanszakértők csupán a visszakapott 40 ezer hektár erdőt több mint 400 millió euróra becsülik, míg a szántóföldeket 20 millió euróra értékelik. A Román Ortodox Egyház mérlege évről évre komoly nyereséget mutat. Az ortodox egyház csaknem 22 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ami az államnak a tavaly 42 millió eurójába került. Az alkalmazottak közel kétharmadát a lelkészek képezik. A papok fizetésének ötven százalékát a kultuszminisztérium biztosítja. Egy kezdő lelkésznek havi nettó száz eurót folyósítanak. Szinte valamennyi egyházközség a gyertyák eladásából teremti meg nyereségének legnagyobb részét. A bevételeket a hívektől érkező adományok és a kegytárgyak forgalmazása kerekíti ki. Egy középfokú végzettséggel (úgynevezett szemináriummal) rendelkező kezdő ortodox pap havi bruttó 459 lejt kap az államtól és ugyanennyit az egyházától. A Moldva és Bukovina metropoliája által működtetett Golia építkezési vállalat 440 ezer eurót termelt az egyház számára; a kolozsvári érsekség költségvetésében évi 2,89 millió euró szerepel templomépítés és -javítás címen; a gyulafehérvári érsekség mintegy 300 ezer eurót érő részvénycsomaggal rendelkezik; amennyiben az egyház visszakapja a további 200 ezer hektár erdejét, vagyona további 5 milliárd euróval gyarapodik. Az országban szinte nincs olyan egyházkerület, mely ne rendelkezne rádióadóval, nyomdával és vallási kiadványokkal. Az egyház adatai szerint a tavaly országszerte 207 templom építését fejeztek be és újabb 105-nek láttak neki. Közben további, korábban megkezdett 919 templom felhúzása folyatódott. Ezzel egy időben 547 templomot renováltak és 362-ben kezdték el festeni az ikonokat. /Szucher Ervin: Ortodox egyház – virágzó vállalkozás a gazdasági krízisben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
